Génterápia diabétesz kezelésében
Poligénesen öröklődő betegségek.
Az eredmény hosszútávon áttörés lehet az ebben a betegségben szenvedő emberek gyógyításában — írja a MedBio. A Barcelonai Autonóm Egyetem Biotechnológiai és Génterápiás Központ kutatócsoportja kutyákon tesztelte — az egereken korábban pozitív eredményeket mutató — génterápiás rendszerét.
Génterápia
Az Ins gén az inzulin termeléséért felel, míg a GCK által termelt enzim feladata mindösszesen annyi, hogy nyomon kövesse és szabályozza az izmok glükóz-felhasználását.
Az AAV teljesen ártalmatlan, így semmilyen, mellékhatásként megjelenő betegséggel nem kellett számolni.
A két gén, miután működésbe lépett a kutyák szervezetében, rövid időn belül az éhgyomori vércukorszint jelentős csökkenését eredményezte, felgyorsította az evést követő glükóz-lebontást, és a cukorbetegségre való tünetek nem tértek vissza a kezelés óta eltelt több mint négy évben.
A kutyák visszanyerték normál testsúlyukat, valamint, mivel nem alakultak ki a cukorbetegség kísérőjelenségei, a gyakori szövődmények, így hosszú génterápia diabétesz kezelésében túlélésük esélye is jelentősen megnőtt.
12 Meglepő élelmiszerek a vércukorszint szabályozásához a 2. típusú diabéteszben-vegye fel ...
A terápiás kísérletek során nyilvánvalóvá vált, hogy a két gén egyenkénti alkalmazása nem volt pozitív hatású a kutyákra. A kutatás eredménye bíztató, azonban nem elhanyagolható tény, hogy ezt az öt kutyát mesterségesen tették cukorbeteggé.
A tervek szerint a következő lépésben több, természetes úton cukorbeteggé váló kutyán tesztelik diabetes bmj a génterápiás eljárást.
Génterápia Módosítás: A génterápia olyan gyógymód, mellyel a betegségek a genetikai hibák kijavításán keresztül kezelhetőek. A génterápiának többféle fajtája és módszere is létezik. Mivel viszonylag új eljárásról van szó, sok változata még kísérleti stádiumban van. Az elmúlt évtizedekben megtörtént az emberi génállomány genom teljes feltérképezése, ami lehetőséget adott arra is, hogy az egyes betegségek genetikai vonatkozásait is jobban megértse a tudomány.
Ennek sikeressége esetén a következő lépés nyilvánvalóan a módszer cukorbeteg embereken való tesztelése lesz. Tinédzserkorban a leggyakoribb Az 1-es típusú diabétesz inzulinfüggő diabétesz autoimmun betegség, az immunrendszer idegenként ismeri fel, s tönkreteszi a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek inzulin-termelő β sejtjeit, így az nem lesz képes inzulin termelésre.
Inzulin hiányában a sejtek nem jutnak megfelelő mennyiségű glükózhoz, így ez az alapvetően fontos szénhidrát a a véráramban marad. A betegség az élet bármely szakaszában kialakulhat, de gyerekekben, illetve tinédzserkorban a leggyakoribb a megjelenése.
A szerzők szerint alapos tesztelés és klinikai kutatásokat követően nem kizárt az emberi felhasználás lehetősége sem, habár ezzel kapcsolatban igen óvatosan fogalmaznak. Mindkét molekula sejtméreg, miközben nagyon hasonlítanak a cukorra. A hasonlóság miatt tévesen, nagy mennyiségben képesek bejutni az inzulintermelő béta sejtek belsejébe, ott feldúsulva pedig azok pusztulását okozzák. Az így kezelt kutyák ezért teljes inzulinhiányos állapotba kerülnek, vagyis az 1-es típusú cukorbetegség modelljeinek tekinthetők. Leszámítva, hogy autoimmun folyamat nem indul el bennük.
Jellegzetes tünet a növekedés hirtelen leállása és a fogyás. Az 1-es típusú diabétesz az arra genetikailag fogékony személyekben alakul ki, a hajlamért több gén együttese felelős, bizonyos környezeti tényezők hatására.
Kezeletlen vagy rosszul kezelt betegség esetén súlyos esetben többek között tartósan magas vércukorszinttel járó, akár életveszélyes állapot is kialakulhat. A betegséget jelenleg az inzulininjekció formájában való adagolásával kezelik, gyógymód nincs, csak kvázi tünetmentes állapot tartható fenn.
Az génterápia diabétesz kezelésében években egyre nő azon betegségek száma különféle ráktípusok, látásproblémák, anyagcserezavarok, stb. A génterápia során úgynevezett terápiás gént juttatunk be a szervezetbe az érintett sejtekbe, szövetekberendszerint egy vírus vektor segítségével.
